A tisztségébe alig hat napja beiktatott Nicole Moga tárcavezető azzal indokolta lemondását, hogy ezzel a gesztussal próbálja megmenteni a belügyminisztérium megtépázott tekintélyének maradékát. Elismerte: a minisztérium több – már leváltott vagy azonosítására és szankciójára váró – alkalmazottja követett el mulasztásokat az ügyben. Moga kifejezte reményét, hogy lemondása egy új kezdetnek nyithat utat a belügyminisztérium életében.

Viorica Dăncilă miniszterelnök kedden délután Mihai Fifor miniszterelnök-helyettest javasolta a belügyi tárca ügyvivő vezetői funkciójába. Első feladatként azzal bízta meg az ügyvivő tárcavezetőt, hogy ellenőrizze le minden megyei rendőrkapitányság tevékenységét. Mihai Fifornak tájékozódnia kell arról, hogy a megyei rendőrségek betartják-e a sürgősségi beavatkozásokra vonatkozó rendelkezéseket.

Parancsnokságot hoznak létre

A kormányfő egyébként jelezte: a caracali tragédia miatt létrehozott intézményközi munkacsoportot parancsnoksággá alakítaná át, melyet a belügyminisztérium katasztrófavédelemért felelő osztályának vezetője, Raed Arafat irányítana. Ez a testület 6 óránként fogja tájékoztatni a közvéleményt a nyomozás fejleményeiről, miután központosítja az összes információt az ügyben. Dăncilă úgy vélte, a caracali gyilkosság kapcsán egymásnak ellentmondó hírek láttak napvilágot, és a féligazságok terjedése kommunikációs káoszhoz vezetett, ezért mielőbb ki kell deríteni az üggyel kapcsolatos teljes valóságot. Kifejtette, a belügyminisztériumi jelentés alapján egyes felelősök szakmaiatlanul, felelőtlenül, sőt, valósággal embertelenül viszonyultak a helyzethez, ezért kérni fogja mindazok menesztését, akik nem jártak el megfelelően az 112-es hívószámra érkezett segélykérés kapcsán. Javasolni fogja ugyanakkor, hogy sokkal szigorúbb feltételek mellett alkalmazzák a segélyhívó számot kezelő belügyi alkalmazottakat, majd intenzív képzésekre és rendszeres kiértékelésekre kötelezzék őket.

A legfelsőbb védelmi tanács ülését követően Dăncilă a belügyminisztériumban tartott sajtótájékoztatót. Kijelentette: nyitott arra, hogy – a kormánypárt elnökeként – rendkívüli ülésszakra hívják a parlamentet, és sürgősségi kormányrendelettel hozzák meg azokat az intézkedéseket, amelyek elkerülhetővé teszik a caracalihoz hasonló tragédiákat.

Engedelmesség helyett szakértelem

A caracali eset bebizonyította, hogy az állam „újraindítására” van szükség Romániában, vagyis szakértelmük és nem a politikai engedelmességük alapján kell kiválasztani köztisztségviselőket – hangoztatta Klaus Iohannis a legfelsőbb védelmi tanács ülését követő sajtónyilatkozatában. Az államfő szerint a korrupció és a hozzá nem értés aláásta a nemzetbiztonságot, tönkretette az államot, amely már képtelen megvédeni polgárait, nem képes garantálni legfontosabb emberi jogukat, az élethez való jogot. „Azért jutottunk ide, mert az utóbbi évek kormányai megtöltötték az országot hozzá nem értő tisztségviselőkkel, és elüldözték a szakembereket” – jelentette ki Iohannis. Úgy vélte, a szociálliberális kormánykoalíció ásta alá a nemzetbiztonságot az igazságszolgáltatási törvények módosításával, a közbiztonsági rendszerben bekövetkezett nyugdíjazási hullámmal, a börtönbüntetések lerövidítésével.

Középtávon Iohannis szerint a közintézmények, a köztisztségek politikamentesítése, a félreállított, elüldözött szakemberek visszahozása lehet megoldás.

Bűnszövetkezetre gyanakszanak

Közben újabb nyomozati részletek kerültek napvilágra, amelyek azt a feltételezést erősítik meg, hogy Alexandra Măceșan gyilkosa egy emberkereskedelemre szakosodott, romániai lányokat külföldön prostitúcióra kényszerítő hálózatnak dolgozott. Az áldozat nagybátyja, az Országos Koalíció Románia Modernizálásáért nevű civil szervezetet vezető Alexandru Cumpănașu Facebook-oldalán tett közzé egy – állítása szerint a rendőrségtől származó hivatalos – kronológiát, amely szerint Alexandra szülei már szerda este bejelentették a rendőrségen, hogy lányuk reggel óta eltűnt.

Csütörtök reggel Alexandra anyját – rendőrségi kihallgatása közben – felhívta egy férfi, hogy megnyugtassa: a lány jól van, és Angliába készül „pénzt keresni”. A kihallgatást végző rendőr többször próbálkozott visszahívni az illetőt, de az már nem válaszolt. Ezt követően a caracali rendőrség kezdeményezte, hogy vegyék fel Alexandrát az országosan körözött eltűntek listájára. A lányt tehát már kereste a rendőrség, amikor sikerült felhívnia a 112-es segélyhívót.

A hatóságok számára jól ismert módszer az, hogy az emberrabló, lányokat külföldön futtató bűnszövetkezetek – Alexandra esetéhez hasonlóan – megnyugtatásnak szánt, külföldi „munkavállalásról” szóló telefonhívásokkal próbálják rávenni a rokonságot, hogy ne kerestesse az eltűntet. A szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség szerint annak a 18 éves, áprilisban eltűnt lánynak a rokonai is kaptak hasonló telefonhívást, akit – a saját vallomása szerint – ugyanaz a férfi ölt meg, aki Alexandra elrablását és meggyilkolását is bevallotta. A 18 éves Luiza Melencu nagyapját azzal hívta fel egy férfi, hogy a lány nem akar már hazatérni, mert Svájcban talált munkát.

Nem segítették az áldozatot

A Nemzeti Liberális Párt a 112-es egységes segélyhívószámra érkező hívások titkosságának feloldását kérte a caracali tragédiát követően. Florin Roman liberális képviselő azt nyilatkozta, a közvéleményt mindenféle álhírekkel vezetik félre, hogy elfedjék az állam egyes tisztviselőinek hozzá nem értését. Úgy vélte, a felvételek közzététele nem zavarhatja a bűnügyi eljárást, ellenkezőleg, azt az érzést kelthetik, hogy minden bűnös megfizet tettéért.

A család beleegyezésével kedden Alexandru Cumpănașu közzétette azoknak a telefonhívásoknak az átiratát, melyeket Alexandra a 112-es segélyhívót kezelőkkel folytatott. Cumpănașu kifejtette, nagyon nehéz döntésről van szó, amit Alexandra szülei azzal indokoltak, hogy szeretnék, ha a közvélemény megismerné a „gyilkos rendszert” illetve „egy gyermek hihetetlen bátorságát”. A szülők azt kérték mindenkitől, hogy méltósággal és tisztelettel kezeljék ezeket az átiratokat, s ugyanakkor megtiltották, hogy a hangfelvételeket bárki is nyilvánosságra hozza. Az átiratokból kiderül, a segélyhívást fogadók felületesen, már-már embertelenül jártak el.

Súlyos hiányosságok

A belügyminisztérium, illetve a Speciális Távközlési Szolgálat caracali ügy kapcsán kiadott jelentéséből Klaus Iohannis államfő tegnap kiemelt néhány adatot, amelyek súlyos hiányosságokra világítanak rá: megmagyarázhatatlanul későn kezdődött el az eltűnt lány keresése, ugyanis már július 24-én 20.30 órakor jelezte a család a kiskorú eltűnését, ennek ellenére csak másnap reggel 8.30 órakor kezdtek el az üggyel foglalkozni a hatóságok. Ilyen esetben a belügyminisztérium és a legfőbb ügyészség által közösen kiadott, „gyermekrablás-riadó” nevű mechanizmust kell életbe léptetni, ezt a szabályt azonban nem tartották be az illetékesek. Ugyanakkor a rendőrök nem vették komolyan a segélyhívást, nem kértek az áldozattól olyan információkat, amelyek segítettek volna a tett helyszínének megtalálásában, az egységes segélyhívó szám kezelői pedig a jelek szerint nem részesültek megfelelő képzésben feladatuk ellátásához, és technikai felszereltségük is kívánnivalót hagy maga után – sorolta Iohannis.

Államreformot sürgetnek

A caracali történések azt mutatják, hogy nem csak kormányváltásra, hanem alkotmánymódosításra és az állam és a közigazgatás alapos reformjára van szükségünk – jelentette ki Dacian Cioloş, a Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártjának (PLUS) elnöke. Hozzátette, hogy az állam reformja nem csupán a PLUS szempontjából feltétlenül szükséges alkotmánymódosítást jelenti, hanem magában foglalja a közigazgatás, valamint a helyi szinten és a román parlamentben felelősséget vállaló emberek minőségének megváltoztatását is. Cioloş úgy véli, most nagyon jó alkalom kínálkozik a Romániát irányító politikai osztály teljes lecserélésére.

(Az MTI, az Agerpres, a Hotnews és a Digi 24 hírei alapján összeállítótta: Demeter Virág Katalin)